Fény-Árnyék Művészeti Egyesület

Szlogen kell ide.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez, 2010. január 29-én meghirdetett Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása című TÁMOP–3.2.11/10/1 kódszámú pályázati kiírására beérkezett Fény-Árnyék Művészeti Iskola című TÁMOP-3.2.11/10-1/KMR-2010-0003 azonosító számú pályázatát a Wekerle Sándor Alapkezelő, mint közreműködő szervezet elbírálta, és támogatásra alkalmasnak minősítette.

A program rövid leírása

A foglalkozássorozat célja, hogy olyan kompakt élményben részesüljenek a gyerekek, amiben 1, a játékokban örömüket lelik; 2, a közös alkotás folyamatában ismerkednek önmagukkal és társaikkal; 3, közvetve rávezetjük őket arra, hogy a világ megtapasztalásának számos módja létezik, erre szolgálnak az afrikai és roma történetek, melyeknek a feldolgozása valósul meg. Vagyis egyszerűbben: célunk, hogy a foglalkozásokkal a gyerekek tartós élményt szerezzenek.

A program megvalósítása: az egyéves sorozat két féléves bontásban valósul meg, 5 helyszínen. Ezek a Gyulaji Általános Iskola, Mátraderecskei Általános Iskola, Recski Általános Iskola, Mátraderecskei Óvoda, Szabó Mester Szakközépiskola. Az általános iskolákban a tavaszi félévben (február 15 és május vége között) az alsósokkal foglalkozunk, az őszi félévben jönnek a felső tagozatosok. A szakközépiskolában két féléven keresztül ugyanazokkal a diákokkal foglalkozunk, míg az óvodában az első félévben a nagycsoportosokkal, a másik félévben pedig a kiscsoportosokkal.

Egy-egy félév programját egy-egy afrikai és roma mese vagy más dramatizálható történet köré fűzzük fel. Ebből indul ki, és ezt fűzi tovább valamennyi foglalkozás, amelyek füzére az alkotófolyamat végén egy egész lánccá áll össze. Ily módon a foglalkozásvezetők a gyerekekkel együtt építik fel a félév történetét, közös alkotók lesznek.

Óvodai foglalkozások: Az első félévben túlnyomórészt kézműves foglalkozásokon, az alkotás folyamatán keresztül a gyerekek a formákkal és anyagokkal ismerkednek, amit három alkalommal zenés-táncos foglalkozás tarkít.

Általános iskolák: A Gyulaji Általános Iskolában a résztvevő gyerekek száma 60 körül lesz, emiatt ott három csoportban vesznek részt a foglalkozásokon. A csoportokat az első két alkalommal jelöljük ki, aszerint, hogy a gyerek a kézműves/képregényes, drámapedagógia/színjátszás vagy a videózás/filmezés iránt érez-e kedvet. A másik két iskolában a gyerekek létszáma 20 körül lesz, így ott egy csoportban vesz mindenki részt. Minden iskolában az első két alkalommal a foglalkozásvezetők a gyerekekkel közösen körvonalaznak egy történetet vagy mesét, amit a félév során közösen a kínált eszközökkel (színjátszás, képregénykészítés, videokamera) feldolgoznak. A történetek magját afrikai és roma mesék, elbeszélések adják, de ezerféleképpen alakíthatók, így vélhetően nem lesz két egyforma produktum. Minden helyszínre továbbá egy-egy alkalommal táncosok, dobosok, zenészek látogatnak el, akik a történetek ismeretében olyan zenéket és táncokat ismertetnek meg a gyerekekkel, ami a színjáték során bemutatható. Olyan alkalmak is lesznek, amikor a foglalkozásvezetők vetítéssel és közös játékokkal ismeretterjesztő jelleggel a feldolgozott történeteket kulturális kontextusba helyezik, vagyis megismertetik a gyerekeket az afrikai tárgyakkal, hétköznapi élettel. Miközben a gyerekek az előadásra készülnek, arra is lehetőségük nyílik, hogy a kiválasztott történet képregényes adaptációját is elkészítsék. Az oktatók nem csupán rajzolni segítik, tanítják a résztvevőket, hanem azt is bemutatják, hogy a képregény mint művészet, hogyan képes kifejezni egy érzést, egy hangulatot, hogyan lehet párbeszédeket használni, vagy éppen a csendet bemutatni. Ezeknek a gyakorlatoknak a segítségével a gyerekek szintén a kommunikáció eltérő formáival ismerkedhetnek, illetve elsajátíthatják egy a kreativitásukat építő alig ismert alkotó tevékenység alapjait. Végül mindezeket kiegészítik a videós foglalkozások. A program során videódokumentáció készül, amelybe bevonjuk a gyerekeket is. A program végén a korábban kiválasztott történet/mese bemutatásra kerül lehetőség szerint az iskola és a szülők előtt, amiről a próbafolyamathoz hasonlóan videofelvétel készül. A videós foglalkozások a másfajta látásmód, perspektíva kérdéseivel egészíti ki a programsorozatot
Továbbá egy alkalommal a gyerekek kézműves foglalkozás során a történetben felhasználható tárgyakat készítenek.

Szakközépiskola: Az itt végigvitt program tematikája az általános iskolai programéhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt a készségeket és ismereteket alaposabban, több alkalmas foglalkozás keretében sajátítják el.

Minden foglalkozássorozat 13 alkalmat foglal magában, kivéve a középiskolai, ami kétszer 12 alkalmas.
A program során a gyerekfoglalkozásokat rajzokkal, fotókkal és videóval is dokumentáljuk, ezek az év végére a gyerekek segítségével egy összefűzött kötetben megjelennek, ami a projekt lezárása előtt, a záró rendezvényen a résztvevők között kiosztásra kerül.

Pályázati életút

Pályázati levelezés